Érzékenység az érzéketlenségben: Szuperképesség vagy átok?
Gyakran kapjuk meg a bélyeget a külvilágtól: „Túl érzékeny vagy.” „Túl sokat agyalsz.” „Mindent a szívedre veszel.” Egy olyan világban, ahol a gyorsaság, a felszínesség és a nyers gyakorlatiasság a menő, ahol minél durvábban küldesz el valakit melegebb éghajlatra, annál nagyobb glóriát kapsz a többi kommentelőtől, az érzékenységet hajlamosak a gyengeség szinonimájaként kezelni. De mi van akkor, ha az igazság pontosan az ellenkezője?
Érzékeny vagyok, igen. Túl sokat is gondolkozok, túl mélyen is érzek, észreveszem azt is, ami mellett más simán csak elmegy.
Amikor a szavaknak súlya van
A mindennapi logisztika, a kerekesszékkel vagy mankókkal való közlekedés, az orvosi diagnózisok és a hétköznapi emberi reakciók világában az ember megtanulja finomhangolni a belső csápjait. Látom a keresetlen szavakat, a lekezelő hangsúlyokat, és azokat a pillanatokat, amikor egyesek próbálják tiporni mások emberi minőségét.
De a válaszom erre nem az, hogy én is érzéketlenné válok. A bunkóság ellen általánosságban a kedvesség a legnagyobb fegyver, mert ott elfogynak a köpködő érvek.
Nem vagyok hajlandó elfelejteni, hogy a szavakkal nemcsak ütni, simogatni is lehet. Hogy a tisztelet nem egy elavult úri huncutság, hanem az emberi kapcsolatok alapja. És hogy semmivel sem lesz jobb a világ, ha csak a külsőségeket és a fizikai teljesítményt becsüljük a lélek értékei helyett.
Az én belső szuperképességem
Lehet, hogy néha megrémít a váratlan zaj, lehet, hogy mélyen megérintenek a búcsúzások, és lehet, hogy többször rágódom dolgokon, mint az átlag. De ma már tudom: nem véletlen, hogy ezzel az érzékenységgel indultam útnak.
Talán éppen ez a legjobb bennem.
Mert a belső alkímia nem azt jelenti, hogy páncél mögé bújunk és sziklakeményre fagyasztjuk a szívünket. Az igazi alkímia az, amikor érzékeny és melegszívű tudsz maradni egy egyre mélyülő érzéketlenségben.
Ha legközelebb valaki rád fogja, hogy túl érzékeny vagy, ne kérj bocsánat érte! Ez nem hiba a rendszerben, hanem a legszebb adottságod. Az a képesség, ami lehetővé teszi, hogy meglásd az aranyat ott is, ahol mások csak ólmot látnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése