A nevemet tudhatod, de az életemet nem ismerheted



Az emberi természet furcsa tulajdonsága, hogy imádunk ítélkezni olyan történetek felett, amelyeknek nem mi voltunk a tanúi, és amelyeket nem mi éltünk végig. A külvilág könnyen véleményt formál egy-egy morzsából, egy hallott pletykából vagy a felszín alapján.

De van egy határ, amit élesre csiszolt a belső alkímiám.

A nevemet tudhatod. De az életemet nem ismerheted.

Igazságok, féligazságok és a miértek

Lehet, hogy hallottál arról, miket tettem. De fogalmad sincs róla, hogy abból mennyi igaz, és mennyi hamis. Arról meg főleg fogalmad sem lehet, hogy az igazak közül mit és miért csináltam.

Senki nem volt ott a sötét szobákban, amikor egyedül kellett döntéseket hoznom. Senki nem hordta a terheimet, és senki nem fizette meg az árát annak a tapasztalásnak, amiből ma állok.

A múlton rágódni nem fogok. Változtatni rajta úgysem tudok. Tettem, amit tettem – és nem bánom.

A hibák joga és a beismerés méltósága

Nem vagyok tévedhetetlen. Voltak, vannak és lesznek hibáim, de én nem elásni akarom őket, hanem tanulni belőlük.

Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk. Ez a valódi tartás. Nem az, ha tökéletesnek tettetjük magunkat, hanem az, ha felelősséget vállalunk a saját utunkért, a tévedéseinkért és a döntéseinkért.

A hátam mögötti zajok

Az, hogy ki mit mond a hátam mögött? Abszolút nem érdekel. A hátam mögött zajló pletyka pontosan ott van, ahova való: mögöttem.

Két dolgot viszont mélyen elutasítok a világban: gyűlölöm a hazugokat, és megvetem a gyávákat. Azokat, akik nem mernek egyenesen a szemedbe nézni, akik színezik a valóságot, és akiknek a saját döntéseik felvállalásához sincs bátorságuk.

Az én szabályaim szerint

Vannak irigyek, vannak ellenségek, vannak szerelmek és vannak igaz barátok. Ez a világ rendje. De a nap végén egyetlen dolog számít: életem csak egy van, és azt úgy élem, ahogy nekem jó.

Nem mások elvárásai, nem a társadalmi skatulyák és nem a külvilág véleménye szerint. Hanem a saját feltételeim, a saját értékrendem és a saját belső királyságom szabályai szerint.


From Blogger iPhone client

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A mindennapok szarkasztikus krónikája- Amiktől a környezetünk pánikgombot nyom, nekünk meg csak mindennapi rutin

A parkett szabadsága: Amikor a keringő megtöri a négy fal csendjét

A bürokrácia malmai, avagy az extrém sport, amit ügyintézésnek hívnak