A 18 fokos „sarkvidék” Barcelonában: Klímakultúrák találkozása a reptéren

 


Az ember megszokja, hogy a mediterrán égbolt alatt kicsit máshogy mérik az időjárás drámaiságát, mint a Kelet-Európai Síkság peremén. De amikor a reptéri logisztika találkozik a spanyolok hőérzetével, abból csodálatos párbeszédek születnek.

2022-ben a barcelonai repülőtéren vártam a gépet. A hőmérő higanyszála kellemes, tavaszias 18 fokot mutatott, úgyhogy úgy döntöttem, kiülök a friss levegőre várakozni.

A reptéri asszisztens kolléga azonban megrémülve mérte fel a helyzetet:

– Biztos, hogy az utcán akarsz várakozni? Meg fogsz fagyni, nagyon hideg van! – Te se jártál még Magyarországon, ugye? – válaszoltam mosolyogva. – Nem, miért? – Mert akkor ezért nem tudod, mi az, hogy nagyon hideg...

A relatív fagyhalál anatómiája

A spanyol temperamentumnak a 18 fok már a télikabátos, sálba burkolózós túlélőmód kezdete. Számukra a friss, kellemes 18 fokos szellő nagyjából egyenértékű egy sarki expedícióval.

Ezzel szemben nekünk, akik edződtünk már átfagyott pesti buszmegállókban és kőkemény mínuszokban, a 18 fok nem fagyhalál, hanem konkrétan a strandidő előszele!

Konklúzió

A PRM-asszisztencia Barcelonában mindig tartogat meglepetéseket – néha Párizsba akarnak küldeni Spanyolország helyett, néha meg az életemet féltik egy kellemes kora tavaszi időjárásban.

De épp ezekért az apró, fanyar pillanatokért imádom a spanyol kultúrát és az utazást. Én megköszöntem az aggodalmat, hátradőltem a „sarkvidéki” 18 fokban, és élveztem a napsütést.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A mindennapok szarkasztikus krónikája- Amiktől a környezetünk pánikgombot nyom, nekünk meg csak mindennapi rutin

A parkett szabadsága: Amikor a keringő megtöri a négy fal csendjét

A bürokrácia malmai, avagy az extrém sport, amit ügyintézésnek hívnak